Vallási felekezetek

Település:
Pest megye, Aszód


Egyházak, vallási felekezetek


Egyházak


Aszódi Baptista Gyülekezet

A kezdetek

Aszódon a baptista missziómunka Bohus-Vinczurné Ondrik Katalin Herédről történő ideköltözésével kezdődött. A Lőrinci Gyülekezetben lett hitvalló keresztyénné. Az akkor még meglevő turai tóban merítkezett be. Ezért azután a férje elüldözte otthonából, egyszerűen a lakásából kizárta. Aszódra visszaköltözése 1936-ban történt. A szüleinél kapott kicsiny szobát. Nemsokára a szomszédait, ismerőseit meghívta istentiszteletre, ezt az időpontot tekintjük a gyülekezet megalakulási dátumának. Holfinger Lénárd és családja 1937-ben költözött Aszódra. Ekkor még rendszeresen átjártak Kartalra, de Fábián Miklós Hévízgyörki körzeti lelkipásztor látogatásai következtében az újonnan felépített aszódi házából azonnal felajánlott egy szobát a gyülekezeti összejövetelek tartására. Ebbe a szobába 19 éven keresztül járt a folyamatosan növekvő számú közösség.

Az első aszódi bemerítés 1937-ben volt a község akkori szabadtéri uszodájában. Ennek a helye ma ipartelep udvara. 10 fő bemerítésére került sor. A bemerítés megtartását a főszolgabíró két ízben megakadályozta, végül harmadszorra már nem tudta. A háború alatt az összejövetelek szüneteltek a meg-megújuló bombázások miatt. A gyülekezet fiataljait sorra behívták katonának.

Megerősödés

A háború végeztével újra szaporodott a gyülekezet taglétszáma, ebben az időben többször volt bemerítési ünnepség. Fábián Miklós lelkipásztor után id. Békefi Pálmissziómunkás látogatta rendszeresen az aszódi gyülekezetet.

1950-től Kovács László lelkipásztor Hévízgyörkről járt át pásztorolni a gyülekezetet. 1957-ben döntő elhatározás született egy önálló gyülekezeti ház megvásárlására. Az akkori rendszer nem engedélyezte egy új templom, imaház létesítését, ezért egy lakóházat vásárolhattak meg a főúton, a Petőfi út 46. alatti lakóházat. Az udvarban bérlakások voltak, a lakók kiköltözésére éveket kellett várni a gyülekezetnek. Az utolsó kiköltözés pedig csak 1989-ben volt.

Stabilizálódás

1970-től állandó prédikátora lett a gyülekezetnek. Fellendült a gyülekezeti élet, énekkar, pengetős zenekar alakult, rendszeressé váltak a vasárnapi iskolai foglalkozások a gyermekekkel. A női kör adományokkal segítette a rászorulókat. Aszódi központtal létrejött egy 50 km átmérőjű körzet. A következő állomások tartoztak akkor Aszódhoz: Hévízgyörk, Selyp, Bulyák, Pásztó, Egyházasdengeleg, Valkó, Heréd, Tura, Vácszentlászló. Rövid ideig a nagyobb lélekszámú Vácegres is ide tartozott.

1977-ben 27 évi szolgálat után Kovács László megvált a körzettől. Ezután a szűkebb körzetben Monorról Nagy Zsigmond (1977-1979), majd Budapestről Nyári István (1979-80) szolgált. Az átmeneti évek Katona László végzős teológiai hallgató lelkipásztorrá avatásával – 1980-ban, Selypen – zárultak. Személyében újra lett helyben lakó pásztora a gyülekezetnek.

A 1983-ban a körzetközpont Kartalra került, és a körzet nekifogott az ottani imaház mellett egy lelkipásztorlakás építésébe. Egy év alatt összekovácsolódott a körzet, és a buzgóság eredményeként elkészült a tágas szolgálati lakás. Az ifjúsági munka, a csereszolgálatok, az evangélizációk megújultak, a körzet fejlődött, növekedett.

-ben Katona testvér Varsánygyürére kapott meghívást. 1984-89 között Szlepák Lajos volt a körzeti lelkipásztor.

Önállósodás

Amikor 1989-ben a gyülekezetet önállósult, Révész Benjámin akkori alelnök vállalta a pásztori munkát. Még abban az évben Révész József lett a lelkipásztora a gyülekezetnek, akinek szolgálata alatt két bemerítés is történt. 1991-től Huszta Csaba pásztorolta a gyülekezetet Budapestről kijárva. Az Ő idejében nagyobbítottuk meg az imatermet, valamint a gyermekbibliaköri termek is ekkor alakultak ki. Pályázati pénzből sikerült külsőleg is szépíteni az épületet.

1997-ben M. Kovács László testvérék hazaköltöztek, és elfogadták a gyülekezet meghívását. Huszta testvérék akkortól Csepelen szolgálnak. Kovács testvér egészen 2007 szeptemberig végezte a lelkipásztori szolgálatot, amikor azt dr. Urbán Gedeon, jelenlegi lelkipásztornak adta át. 2012-ben a gyülekezet új imaház építkezésébe fogott, aminek 2014. augusztus 23-án került sor az ünnepélyes átadására.

Cím: 2170 Aszód, Petőfi utca 46.
Lelkipásztor: dr. Urbán Gedeon
e-mail cím: urbang@bta.hu
Gyülekezetvezető: Kovács Ferenc
Istentisztelet: minden vasárnap 10.00 és 16.00 órától
Vasárnapi Iskola (Bibliakör gyermekek részére): minden vasárnap 10.00 órától
Tini Klub: minden hónap második és negyedik péntekén 17.45-től
Gyülekezeti bibliaóra: minden hónap első csütörtökén 18.30-tól
Női bibliaóra: minden hónap negyedik csütörtökén 18.30-tól

----

Aszódi Evangélikus Egyházközség

Aszód falu lakói a középkorban természetesen római katolikus vallásúak voltak. A török hódítás idején a település néptelen puszta lett. A török hódoltság alól felszabadított területekre a földesurak lakosokat telepítettek. Elsősorban a Felvidékről érkezett szlovák nyelvű és evangélikus jobbágyokkal népesítették be birtokaikat. Aszódon ez a betelepülés egybe esett azzal, hogy Osztroluczky János és felesége Justh Judit királyi adományként jutottak ehhez a vidékhez. Így az evangélikus szlovák jobbágyok evangélikus földesúr birtokára kerültek. Ezzel viszonylagos nyugalom is részük lehetett.

A feltételek 1693-ban értek meg az egyházközség megszervezésére. Ekkor lelkészt, tanítót hoztak a gyülekezetbe, majd fatemplomot építettek.

Így már lett lelki háza is az ide települt és a korábbi lakossággal egyre népesedő települést alkotó családoknak.

A dinamikus fejlődés az egyházközség életében Podmaniczky János és Osztroluczky Judit házasságkötése és Aszódon való letelepedésük után indult meg. Az új földesúr képzett volt nemcsak a kor tudományaiban, hanem az evangélikus hit dolgaiban is. Amikor átvette a birtok irányítását, egyben kézbe vette szellemi és anyagi téren egyaránt az evangélikus egyházközség irányítását is.

Igazán maradandót a temlom építésekor alkotott Podmaniczky János és családja. A templom építéséhez 1719-ben kezdtek hozzá, felszentelése 1727 Márton napján történt meg. Erre a nevezetes ünnepre érkezők tiszteletére a mozsárágyúkat is megszólaltatták, ezzel emelve az ünnep fényét és örömét. Az evangélikus templom melletti harangláb az idők folyamán egyre rosszabb állapotba került. 1759-ben elkészült az új torony 399 forintért. Az áthelyezett harang megszólalása már a végleges itthonlét érzését keltette azokban, akik tanúi voltak ezeknek a munkáknak. 1771-ben elkészült a lelkészlak és az új iskola, valamint új harang került a templomtoronyba.

A város lakóinak többsége ekkor evangélikus volt. A gyülekezetben magyarul, tótul és németül beszéltek. Az istentisztelet és az iskola is ezt a három nyelvet használta.

Az iskola új épülete eredetileg azzal a szándékkal épült, hogy továbbra is marad a régi megoldás: együtt az elemi és a latin oktatás. Szontágh Sámuel, aki ez időben a Podmaniczky családnál nevelőként állt alkalmazásban, később azonban a Tiszai egyházkerület püspöke lett; több évi járandóságát összerakva, saját költségén megvásárolta az új iskola feletti régi épületet, amit addig lakóháznak használt tulajdonosa. 130 forintot fizetett érte- ez kb három évi teljes jövedelmét jelentette! Az egyházközségnek ajándékozta ezt a lakóházat, hogy ebben nyissák meg az elemi iskolát, elkülönítve a latin iskolától. Később ez az épület 1980-ig funkcionált iskolaként! Ez a Szontágh-féle ajándék lett a kis iskola, az új pedig a nagy iskola. Ez utóbbi épületet 1872-ben emeletessé építették át, s 1927-ig volt az egyházközség kezelésében a Petőfi Főgimnázium épületeként.

Aszód város története a XVIII. század elejétől szorosan összefonódott a Podmaniczky család történetével. Az aszódi evangélikus középiskola létrehozása, működtetése és fenntartása is e kiváló családnak köszönhető. Az aszódi ev. latin iskola fénykora összekapcsolódik a kiváló Koren István professzor működésével.A tanulók száma 1847-48-as tanévben már elérte a 64 főt.Természetesen elsősorban az aszódi iparosok és kereskedők gyermekei tanultak a város középiskolájában, de a Pest megyei evangélikus esperesség területéről, sőt még Nógrádból, Hevesből és Pest városából is ide küldték fiaikat az evangélikus lelkészek, tanítók, nemes urak, állami tisztviselők vagy éppen a jobb módú iparosok, mint ahogyan a szabadszállási mészáros és bérlő Petrovics István is ezt tette két fiával, Sándorral és Istvánnal Ebben a virágzó kis iskolában különböző vallású magyar, szlovák, német anyanyelvű diákok tanultak békés egyetértésben. Az aszódi schola latina jó csengésű neve, híre hamarosan elterjedt az egész országban. Az iskolában a tudományok és a magyar nyelv mellett a haza szeretetét is megtanulták a diákok, a reformkor nagyszerű eszméin művelődtek a “Galga parti Athén “tanulói.

Az intézménynek az 1847-48-as tanévben már 64 tanulója volt, akik főként a városból, de Pest megye más területeiről, valamint Nórgád és Heves megyéből is érkeztek ide, így a korabeli iskolák között országos hírűnek számított.

Lelkészlak, Gyülekezeti Terem,
Lelkészi Hivatal címe: 2170 Aszód, Szontágh lépcső 1.
Az Aszódi Evangélikus Egyházközség lelkésze :Lőrincz Csaba lelkész.
Lelkészlak: 28-500-540
Lelkészi Hivatal: 28-500-541
Az Aszódi Evangélikus Egyházközség felügyelője: Obreczán Ferenc
Istentiszteletek rendje:
• Minden vasárnap és ünnepnap de. 10 órakor a Régész úti evangélikus templomban.
• Minden vasárnap du. 15 órakor a Falujárók úti (Lakótelepi) gyülekezeti teremben.
• Úrvacsorai lehetőség minden nagy ünnepi istentiszteleten és minden hónap első vasárnapján.
• Vasárnapi iskola minden vasárnap 9 órakor.
Egyházi órák rendje:
• Biblia óra: minden szerdán este 7 órakor. (a nyári időszakot kivéve).
• Ifjúsági óra: minden pénteken este 6 órakor. (a nyári időszakot kivéve).
• Énnekkari próba: minden szerdán este 6 órakor. (a nyári időszakot kivéve).

----

Aszódi Református Gyülekezet

Régmúlt

Az 1600 az évek közepén a török hódoltság alól felszabadult falu területére, az akkori földbirtokosok, többek között Ráday Gáspár – a felvidékről szlovák anyanyelvű jobbágyokat telepítettek birtokaikra, akik között voltak református vallásúak is, de csekély számban. Első hivatalos adatunk 1828-ból van, amikor a falu lakosságának kb.0.5% volt református vallású, mintegy 70 fő, 1870-re 37 főre csökkent a reformátusok száma, és nem is tudunk számbeli gyarapodást egészen 1941-ig, amikor is 462 fő református vallású élt a településen. A fenti adatokból következik hogy a 20. század előtt a református hívek csekély száma miatt nem volt önálló gyülekezet, és templomot sem tudtak emelni. A 16. században Hévízgyörkön alapított református egyházközséghez tartozott az aszódi szórvány gyülekezet és az ott szolgáló lelkész látta el a hívek lelkigondozását. Templomba is Hévízgyörkre jártak, ez a település sajátos elhelyezkedése folytán, mintegy fél óra alatt megközelíthető volt akár gyalogszerrel is.

1906 hozott változást az aszódi reformátusok életében. A Magyar Királyi Javítóintézetben felszentelték a háromhajós templomot /Katolikus Zsidó és Református/ itt már református istentiszteleteket is tartottak egészen 1950-ig, majd 1960-ban sajnos lebontották ezt a templomot. Ezután az Aszódi Evangélikus templom adott otthont a református istentiszteleteknek, amelyet havonta 2 alkalommal tartott a mindenkori Hévízgyörki református lelkész, sajnos csak csekély számú hívőnek – 7-10 fő, néha még ennél is kevesebb. Ennélfogva nem beszélhetünk Aszódon tradicionális gyülekezetről. A régebben aszódra került református családok gyermekei házasság révén beolvadtak az evangélikus vagy a katolikus vallású közösségekbe, illetve a vegyes házasságból született gyermekek, amennyiben a református szülő ragaszkodott a protestáns valláshoz, evangélikusok lettek. Tehát aszódon több olyan család is ismert, ahol az egyik szülő református a másik katolikus a gyermekek pedig evangélikusok. A mai aszódi reformátusok betelepülés útján kerültek a városba. Mivel itt laktanya volt, valamint a fiúnevelő intézet, gimnázium, és a közelben több munkalehetőség. Ezen kívül több család települt ide Erdélyből és Kárpátaljáról. Szívük mélyén ott él valahol amit Isten felé irányító útmutatásként kaptak szüleiktől, ha a templomi gyülekezeti közösséget nem is gyakorolják, de kötődésük van a reformátusok népéhez, ezért vallották magukat 420-an Reformátusnak a legutóbbi népszámláláson.

Közelmúlt

2004 szeptemberében Szabó Zoltán személyében új lelkész került a hévízgyörki gyülekezetbe, akinek Isten arra indította szívét, hogy felkarolja az aszódi reformátusok ügyét. Áldozatos munkájával mindent megtett az aszódi reformátusok ébredéséért. És Isten kegyelme áradni kezdett a gyülekezetre.

Míg korábban csak 2-hetente volt Istentisztelet, innentől kezdve minden vasárnap összegyűltek Istent dicsérni, igét hallgatni. Ebben városunk szülötte Barthos Gergely, akkor még teológushallgató is nagy segítségül volt. Az istentiszteletek helye is megváltozott. Addig a Evangélikus templomban tartották alkalmaikat, ahol evangélikus testvéreik lelkesen és nagy szeretettel láttak őket vendégül. De Isten ebben is változtatást tervezett számukra. Az első karácsonyi szeretetvendégség megtartására kerestek helyet, mikor gyülekezetük egyik tagja, aki épp akkor tért haza egy szentföldi látogatásról, felajánlotta, hogy tartsuák az általa vezetett intézményben az alkalmat, de ne csak a szeretetvendégséget, hanem a heti istentiszteleteket is. 2008 augusztusában egy lelkészváltás következtében Barthos Gergely került a hévízgyörki gyülekezetbe, így azóta ő végzi a gyülekezet pásztorolását.

Jelen

Jelenleg Aszódon mintegy 120 fő református vallású és valamilyen formában kapcsolódik gyülekezetükhöz. Hozzájuk tartozik még Kartalról mintegy 30 fő, tehát nagyjából 150 az aszódi hívek száma, akik közül kb. 50 ember szokott rendszeresen istentiszteletre járni. De akikre mindig lehet számítani az kb. 30 ember, ez a gyülekezet magja. Az elmúlt időszakban Isten több új család érkezésével ajándékozta meg gyülekezetüket, újabb lendületet adva lelki építkezésükben. Így indulhatott be a hetenkénti gyermekistentisztelet, valamint a családos délutánok is rendszeressé váltak.

Bár még mindig nincs saját otthonuk, lelkileg egyre erősödnek. Hiszik hogy Istennek terve van aszódi református gyülekezettel, és ezzel a biztos tudattal néznek a jövőbe.

Gyülekezet lelkésze:Barthos Gergely
Tel: 06(30)636-5858
Istentisztelet: Vasárnap 09:00 órától a Művelődési ház zenetermében
Gyermek istentisztelet: Vasárnap 09:00 órától a Művelődési ház kistermében
Bibliaóra: Szerda 18:00 órától a Művelődési ház kistermében

----

forrás: http://aszodiref.hu/

Aszódi Római Katolikus Egyházközség

Neve a régies “aszó” szárazpatak, időszakos vízfolyás főnévből keletkezett. Csak a XV. század elején tűnik fel Pest megyében. Első okleveles említése 1401. január 23-án történik, ekkor Aza-i Tamás – mint királyi ember – szerepel egy birtokügyben. Ettől kezdve többször is szerepel az Aza-i, Aszód-i, Azzó-i, Azwo-i, stb. köznemesi család az oklevelekben, ami egyértelműen bizonyítja Aszód középkori létezését. Azzow-i Hensel Bertalan özvegyét 1520-ban (vagy 1521-ben) említik. Az Aszódi nemesi családról ez az utolsó ismert forrás.

Aszód a török hódítás elején elpusztult. 1564. aug. 10-én I. Ferdinánd Alag-pusztát és Azzoo-Pusztát (néhai Weress János birtokait) Witéz János egri várnagynak adományozta. Ezt követően lehetett a Dengeleghy-családé, azonban az adományozó vagy bizonyító oklevelet nem ismerjük. Az viszont tény, hogy Ztrucz (Strucz) Ferenc és Garay Farkas birtoka a XVII. század elején. Mivel Garay Farkas leánya, Erzsébet, Szelényi János felesége volt, ez által került azután a Szelényi-család birtokába. Ami a település másik részét illeti: 1637. febr. 7-én Esterházy Miklós nádor a Pest megyei Aszó és Szentkereszt pusztákat (tehát ez két külön birtok), melyek Ztrucz Ferenc füleki kapitány tulajdonát képezték, az ő magvaszakadtával (mivel a birtokok visszaszálltak a koronára), hű szolgálataiért Esterházy Pál nógrádi főkapitánynak adományozza. A két puszta terjedelme a 32 jobbágytelket nem haladta meg. Az Esterházyakról a későbbiekben nem tudósítanak az oklevelek, annál inkább a Szelényiekről.

A Chobotnál „Aszódi prépostság” néven tárgyalt Szent Kereszt prémontrei monostort és templomot Saját középkori nevén tárgyaljuk. Az 1630-as évek végére újra benépesedett Aszód és Szentkereszt – bár ennek megállapítása nehéz, mivel az oklevelek főleg Aszódszentkereszt közös néven emlegetik a két települést. Ettől függetlenül a mai értelemben vett Aszód magában foglalja Szentkeresztet is, és birtoklásuk is mindig közös volt. A Madács-család rövid birtoklása után I. Lipót 1691-ben Aszódot Osztroluczky Jánosnak és felelségének, Just Juditnak adományozta, tőlük leányágon öröklődik tovább a birtok. Osztroluczky Judit 1715-ben köt házasságot a szerény vagyonú, ám ősi felvidéki birtokos család fiával, Podmaniczky Jánossal, s ettől kezdve egészen 1870-ig a Podmaniczkyak a falu egyedüli birtokosai, majd ezt követően részbirtokaik vannak a település határában. Az utolsó Podmaniczky (Tibor) 1920-ban adta el birtokát Gróf Széchenyi Gyulának. Az Osztroluczyak és a Podmaniczkyak evangélikusok. Érvényesült a „cuius regio, eius religio” elv, bár meglehetősen toleránsak voltak, ennek tudható be a nagyszámú zsidóság betelepülése, valamint a katolikus templom építésében való közreműködés. A meglévő magyarok mellé felvidéki szlovák (evangélikus) parasztokat hoztak a birtokosok, később német iparosok és zsidó kereskedők is betelepültek, így alakult ki a három nyelvű (magyar, szlovák, német) és három vallású (katolikus, evangélikus és zsidó) mezőváros. Mária Terézia ugyanis 1761. április 21-én országos vásárszabadalommal ruházta fel, és mezővárosi rangra emelte Aszódot. (Az 1871. évi községi törvény alapján azonban végülis csak község lett.)

Aszódon a XV. században a premontrei prépostság templomán kívül – mely a török hódoltság elején megsemmisült – épült egy másik templom is, amely – mint műemlék – ma is fennáll, de az evangélikusok birtokában. Ezt a templomot a XVI. században tűzvész rongálta meg. 1700-ban az evangélikusoknak fatemplomuk volt, kőtemplomuk építését, 1727-ben áldották meg, a tornyot 1756-ban építették hozzá. A nagy vallási ellentéteket nem találjuk meg a korabeli írásokban. Bár tény, hogy a Podmaniczkyak országszerte a protestánsok vezetőiként ismertek, azonban birtokuk központjában – Aszódon – nyomát sem találjuk a vad gyűlölködésnek, sőt, az általuk támogatott „schola latina”-ban például nemcsak protestánsok gyermekei tanulhattak, hanem zsidók és katolikusok is. (Lásd a Matricula bejegyzéseit!) A katolikusok már az 1670-es években is a bagi plébánihához tartoztak. 1734-36-ban fából készült temploma van a romok közelében. Kevés felszereleléssel rendelkezik. Van két rézből készült aranyozott kelyhe, melyből az egyiket ciboriumnak használják. Ezen kívül van két kazulája. Templomukat 1748-ban – Grassalkovich Antal támogatásával építették fel, és 1750-ben megáldották. Az építkezést a Podmaniczkyak is támogatták. A megáldást Martonyi Pál kanonok végezte.

A bagi plébánosok közül Zsiger Mihály lépéseket tett az aszódi plébánia visszaállítása érdekében, sőt pecsétet is készíttetett ezzel a felirattal: „Sigill. Eccl. Cath. Oppidi Aszód 1774.” – de terve csak egy évszázaddal később, 1874-ben valósulhatott meg, amikor Peitler Antal püspök – Aszódot különválasztván Bagtól – önálló lelkészséggé tette. Anyakönyvei is ebben az időben kezdődnek. A Fiúnevelő (egykor „Javító”) Intézetben is volt egy háromhajós templom, ahol a katolikus, a protestáns és a zsidó növendékeknek külön-külön rész jutott vallásuk gyakorlására. Ezt azonban 1961-62-ben lebontották, és anyagából építették fel az SZTK-rendelőintézetet. Az 1970-es években helyette istentiszteleti hely nyitását szorgalmazta saját lakásában Dancsák Sándor ny. aszódi plébános. Ez azonban a szocialista rendszer miatt nem valósulhatott meg. A rendszerváltás után a Fiunvelő Intézet ismételen helyet ad egy kápolnának, ahol a hívek is részt vehetnek a szentmisén. Az új plébánia és közösségi ház építése 2007-ben kezdődött.

Plébániahivatal, Aszód
hivatali cím: 2170 Aszód, Szent Imre u. 17.
Vezetékes telefon: (28) 400 049
Plébániarészek
Domony fília
Plébános: Dr. Gyurkovics István plébániai kormányzó.

Szentmisék rendje a Szentháromság templomban:
hétfő: 17:30
kedd: 17:30
szerda: 7:00
csütörtök: 17:30
péntek: 17:30
szombat
vasárnap:8:00; 11:00

Kapcsolódó információk
Októberben a szentmisék előtt közös rózsafüzér, májusban litánia.
Nagyböjti péntekeken keresztúti ájtatosság.
Húsvét vigiliáján (Nagyszombaton este), és Úrnapján körmenet.
A templombúcsú napja Szentháromság vasárnapja.
Május egyik vasárnapján elsőáldozás.

---

Hit Gyülekezete Aszód

A Hit Gyülekezete Magyarország egyik legfiatalabb bejegyzett egyházi szervezete. Az 1979-ben alapított közösség vezetője Németh Sándor, az Istentiszteletek egyedülálló módon hetente nyomon követhetőek egy országos kereskedelmi csatornán. A gyülekezet eseményeit rendszeresen látogató hívek száma meghaladja a 70 ezer főt.

Elérhetőségek
2170 Aszód, Petőfi út 5.
Cím: Aszód, GPS: 47.6525, 19.477
Istentisztelet időpontja: vasárnap 10:00

---

Magyarországi Jehova Tanúi Egyház

Újabb vallási felekezet nyitott összejöveteli helyet városunkban. Több mint 1200 önkéntes kétkezi munkájával hozta létre az impozáns, modern épületet a Rákóczi utca 34. szám alatt. .

Heti összejövetel

2170 Aszód, Rákóczi u. 34.
csütörtök, 19:00 (Hét közbeni összejövetel)
vasárnap, 10:00 (Hétvégi összejövetel)

 

Forrás: https://aszod.hu/egyhazak/

 

 

 

 

 

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »